Nincs mit tagadni, van úgy hogy itthon kiszalad a szánkon egy-két csúnya szó, na azért nem a cifrább fajtából, pedig még figyelni is próbálunk rá.
Viszont gyermekünk abból a figyelmes fajtából való, aki jó érzékkel választja ki az igen "választékos" :-) szókincsünkből a neki tetszőket, és a legutóbbi voksa a "BASSZUS"-ra esett...
Gáz, mert a legváratlanabb pillanatokban szedi elő: a sárvári medence közepén, vagy pl. mint tegnap este. Leejtettem - szokásomhoz híven sokadszorra - a távirányítót, sokadszorra darabjaira esett, és hangosan felkiáltott, miközben ült a bilin, hogy: "Anya, basszus!" Erre mi, az okos szülők nem tudunk hova bújni röhöghetnékünkben, meg mégse a gyerek előtt, de olyan jól jött ki sajnos... Egyébként szégyeljük magunkat.
Úgyhogy a helyzet kulcsát még nem leltük meg, nem tudjuk, hogy egyszerűen csináljunk úgy, mintha észre sem vettük volna, csak leszokik róla, vagy kérjük, hogy ne beszéljen csúnyán, de az utóbbi variációnál, minél szebben kérjük, annál jobban mondja és közben rötyög és tudja, hogy nem jót csinál... :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése