2009. június 23.

Gréta első 10 hete

Olyan távolinak tűnik már a születése, mintha legalábbis fél éves lenne. De megpróbálok összesítést írni.
Az első hónap vegetatív, eszem-büfizem-pelenkát cseréltetek-alszom menetrendjét szépen levetkőzte és 5 hetesen már találkoztunk olyan grimasszal is, amit nem a bélgázok okoztak, hanem a felismerés, hogy ismerős arcot lát.
Az ő arca is kikerekedett, nem is csoda, hiszen nagyon jól eszik, szerencsére még van is mit. Nagyságrendekkel kevesebbet aggódom - idő hányában - azon, hogy lesz-e tej, nem fejek, nem görcsölök rajta, bár azért, csakúgy mint Bálinttal, ismét átértékeltem magamban az emlős szó fogalmát és jelentését, mert azért akárhogy is számolom közel 1 liter anyatejet állítok elő naponta és ez kimondva és leírva is ijesztőnek hangzik. A bocimamák mennyit termelnek egy nap?
Amint az írtam, öles léptekkel haladunk az éjszaka átalvás irányába, azért a szombati eredményt még nem reprodukálta, de igazán nem panaszkodhatok az egy éjjeli felkeléssel. Viszont érdekes, hogy csak háton alszik, hason 1 perc után ordítani kezd és kimerülésig nyomja, de sajnos a nyaka miatt is, meg egyébként is erőltetni kell a hason fekvést. Úgyhogy nem állunk jól, bár a gyógytornán eredményesek vagyunk
Bálint is befogadta a családba Gétrát. Merthogy így használja. Puszilgatja kérés nélkül, büszke rá és már felsorolja őt is, amikor listázza, hogy kiket szeret.
Amúgy jó dolog ez a lányos anyaság. Már most vannak különbségek, Gréta sokkal többet gügyög, csupa mosoly baba, bár ez nem nem-függő, viszont határozottan többet bújik. Megérkeztek amúgy a szempillái, csajosodik a pofija, és váratlanul észrevettük, hogy egyre jobban kezd rám hasonlítani. Ami külön bódogság nekem. Eddig nem hittem el, de most már van bizonyítékom is rá:

Nincsenek megjegyzések: