Most, hogy a szakdogám finisel, Húsvét után megkezdem oktatói tevékenységeimet Egerben, és az egész életünk a probléma köré szerveződik, vágyakozva gondolok júniusra, amikor elvileg megpróbáltatásaim véget érnek. Bálint egyértelműen apás lett, ez nem tesz jót a lelkemnek, egyébként is vágyok arra, hogy egy kicsit más irodalmat is olvassak, vagy csak úgy nézzek ki a fejemből. De nem sírok, én akartam így. Azért jó lesz Húsvétkor egy kicsit családozni, és kikapcsolni magam a rendszerből. Egyébként pont Nagypénteken zárul egy 10 napos léböjt kúrám, amit a tavasz tiszteletére iktattam be, kevésbé vallási mint inkább szervezet-tisztítási szándékkal. Így a végéhez közeledve egyre alacsonyabb szinten van az ingerküszöböm, élvezi a család, nagyon...
Bálinttal elkezdtünk ismét játszóházba és daloló órára járni, nagyon élvezi még mindig, aktuális sláger a motor. De minden gyereknél ám, úgyhogy egymás kezéből kapkodják ki, sőt az itthoni motorunkkal is kimerészkedtünk. A játékok között is csináltunk egy kis gyomolást, mert volt olyan, amivel már gyakorlatilag fél éve nem játszott, és a huzogató játékok új értelmet nyertek, mert végre úgy használja őket ahogy szokás, de eddig erre nem volt hajlandó. Kirakós játékokban és labdában is egyre jobbak vagyunk. Egy adag babajáték Olasz Timiéknél landolt, nagyon hálásak is vagyunk érte, és a régi nagy babakocsit is összecsomagoltuk, és egy tuti kis új összecsukhatóval hasítunk, bár már egyre többet megyünk anélkül le. Amúgy játszótér függő lett Bálint, ha autóval elmegyünk egy játszó mellett, és így nem megyünk be, olyan hisztit vág le, hogy rossz hallgatni, űgyhogy kocsival már kerülőúton közlekedünk néha, kikerülve a játszókat. :-)
Néhány kép...
Amikor a fiúk egy tálból kukoricáznak:
.JPG)
A mi kis Húsvéti díszünk:
Duzzogás a homokozóban:
.JPG)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése