2006. október 24.

Mindegy, csak kő legyen

Most éppen Hollókő a nemrégi Dobogókő után... Múlt vasárnap, mikor még több napsütés is volt elhatároztuk, hogy elmegyünk Hollókőre, mégpedig a a kertek alatt, kikerülve az M3-ast. Hát nem itt van a sarkon, de igazán jó program. Megnéztük a várat, majd minden kövét meg kellett vizsgálni, úgyhogy sötétedésig elmatatott volna Bálint csak az első szintjén az építménynek, négykézláb felmászott egy baromi hosszú falépcsőn és az ófalu kövezete is naaagyon érdekesen volt kirakva. Így, mikor már az út porát jól felszedtük, hazaindultunk és egy könnyű szécsényi ebéd (Bálint élete első gyerekmenüje - csontleves és rántott húsos krokett!)után hullafáradtan érkeztünk meg. De végre egy egész napot apával töltöttünk!
Mit nekem vár, elkapirgászom én itt:
Harc apával a várfalnál:
Na jó, megnézem a kilátást:
Bálint és az ófalu:

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Mindig irigykedem, ha kirándultok hétvégén... kellett nekünk kertesház:((
:)!