Amikor december közepén, bő két hét után azt hittük, hogy minden visszaáll a régi kerékvágásba, és Bálint mehet végre vissza oviba, másnap indult is volna, akkor Gábor fürdetés közben pöttyöket fedezett fel rajta. Először azt gondoltuk, hogy van egy kóbor szúnyogunk, de reggelre megszaporodtak és pirosabbak is lettek. Így nem volt mit tenni, hívtuk megint a doktor nénit, s az ítélet: BÁRÁNYHIMLŐ. Mert ilyen műsorunk még nem volt.
Ez természetesen akkor történt, amikor én is végig a héten dokikhoz és védőnénihez kellett járjak, Gábornak év végi zárás, úgyhogy Marica mamiék megint be voltak fogva.
Sőt, hogy fokozzuk a dolgot, mielőtt még tudtunk volna róla, közösségbe is mentünk, Hannával és Lilivel is találkoztunk, nehogy ne fertőzzük őket meg, és annyi volt a karácsonyi Zalázásunknak is, nehogy ott is fertőzzünk. Ilyen még nem is volt, hogy ne találkozzunk az évnek ebben a szakában.
Kiegészítésképpen kapcsolódik ehhez a betegséghez jó pár nap (majd két hét) szobafogság is, így keménynek ígérkezett, de túléltük egész jól. Mivel Bálintnak a pöttyökön kívül semmi baja nem volt, mintha mi sem történt volna, sem levertség, láz és hasonlók, úgy evett mint két sáskahad, hol felváltva, hol együttes erővel őrködtünk felette és próbáltuk lekötni a feles energiáit. Még jó, hogy a Jézuska hozott pár új játékot és akkor azokat is hadra fogtuk.
Végeredményben egész jól megúsztuk, de azért a Karácsony más volt és ezt sajnáljuk, de így van ez, az ember gyereke átírja a legjobban megírt forgatókönyvet is néha.
Csináltam néhány képet az utókornak a jó kis pöttyös pocakjáról, de ezeket azért nem publikálnám, mert nem voltak szépek, viszont túl vagyunk egy életre ezen a bulin.
Sőt, hogy fokozzuk a dolgot, mielőtt még tudtunk volna róla, közösségbe is mentünk, Hannával és Lilivel is találkoztunk, nehogy ne fertőzzük őket meg, és annyi volt a karácsonyi Zalázásunknak is, nehogy ott is fertőzzünk. Ilyen még nem is volt, hogy ne találkozzunk az évnek ebben a szakában.
Kiegészítésképpen kapcsolódik ehhez a betegséghez jó pár nap (majd két hét) szobafogság is, így keménynek ígérkezett, de túléltük egész jól. Mivel Bálintnak a pöttyökön kívül semmi baja nem volt, mintha mi sem történt volna, sem levertség, láz és hasonlók, úgy evett mint két sáskahad, hol felváltva, hol együttes erővel őrködtünk felette és próbáltuk lekötni a feles energiáit. Még jó, hogy a Jézuska hozott pár új játékot és akkor azokat is hadra fogtuk.
Végeredményben egész jól megúsztuk, de azért a Karácsony más volt és ezt sajnáljuk, de így van ez, az ember gyereke átírja a legjobban megírt forgatókönyvet is néha.
Csináltam néhány képet az utókornak a jó kis pöttyös pocakjáról, de ezeket azért nem publikálnám, mert nem voltak szépek, viszont túl vagyunk egy életre ezen a bulin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése