Sokminden történt ismét velünk az elmúlt hetekben, mióta hazajöttünk Egerből. Először is, nem is írtam, de tényleg egy nagyon szupi kis fondü vacsin voltunk a Timiéknél, sok-sok, számunkra kedves baráttal. A csokifondü csak hab volt a tortán... :-)
Aztán voltunk Totyakutyával dokinál, a menetrendszerinti generálon és oltáson, de sajnos nem sok minden jót mondott a dokibácsi. Kutyusunk immár elmúlt 13 éves, és így jelentkeznek nála az időskor jelei. Gyógyszert is kapott a szívére, mert kicsit rendetlenkedik. Hát igen, régen volt már az a januári csütörtök, amikor beállítottam vele - a szülők legnagyobb örömére...
Találkoztunk Balázzsal és Timivel is, és ismét együtt rosszalkodtak a fiúk, ja és Timi volt csoporttársa, Éva megveszi a kicsi számítógépünket a mi legnagyobb örömünkre!
Ha már az eladásnál tartunk, a család eladja kicsi sárga citroenjét és új autó beszerzésén ügyködik! Úgyhogy ha érdekel valakit, vagy ismer valakit, akit érdekel, vagy van autónepper ismerőse, az szóljon!
Illetve nem utolsó sorban, de itt voltak Andiék, egy kicsit esküvőt szerveztünk, pontosabban a meghívókat zsírozták le a fiatalok ott, ahol mi is rendeltük. Csodálatos az élet, hogy egy-két dolog olyan állandóságot mutat, hogy az már szinte fáj! :-)
Továbbá fény derült egy rejtélyre. Hova tűnik el Bálint fogkréme... (meglehetősen szofisztikált és halkan kivitelezhető technika, úgy hogy kb. 5 percre sem hagytuk egyedül a szobában):
Step 1:
Step 2.: