2007. január 14.

Parfüm

Hááát, a film jó, de a bologságfokunkat nem emelte... és erős is volt vasárnap délutánra. Még most is be vagyunk tompulva tőle.
Lányos szülőknek kifejezetten erősen meggondolandó a megtekintés. Viszont látványos legalább.
Egyébként ehhez kapcsolódik egy dolog, amit az egyik ismeretterjesztő csatornán láttunk, miszerint egy kisérlet során az egyik embernek befogták az orrát (légmentesen... :-) ), behunyta a szemét és a szájába tettek szétnyomkodott epret. Azért az elég aromás gyümölcs. És egyszerűen az orra nélkül nem ismerte fel, hogy mi az. Megcsinálták ezt más étellel is, és egyiket sem találta el befogott orral. Már akkor sem hittem el, hogy ilyen van. De van, bár nálam csak 50%-ban jött be. Előszörre az almát néhány másodperc alatt felismertem, de aztán a paradicsommal nem bírtam. Elég hihetetlen. Nem ment, a végén csak az állaga alapján sikerült nagy nehezen azonosítanom. A műsorban mondjuk csak pépes étellel próbálkoztak, hogy ne segítsen az állag, az alak. Azzal magyarázták, hogy evés közben az agy összekapcsolja az ízt és az étel illatát/zamatát, és így alakul ki a végeredmény, az ízlelés. A legtöbb érzékszerv hiányos működésének van neve, ha jól tudom, de ha van egyáltalán olyan betegség, hogy valaki nem érez szagokat, akkor annak mi lehet a neve? Bár ha belegondolok olyanról sem hallottam, hogy valakinek nincs tapintása...

3 megjegyzés:

kovacsolt írta...

Iritus nidor

Bogosz írta...

ez mi ez? a szaglásképtelenség? :-)

Névtelen írta...

Aha! Szabadon a startlap latin szótárából. De jól hangzik, nem? :D