I. csíkos judoka lett Bálint

Bálint a múlt héten judo tábort nyomott. Úgy voltunk ezzel a táborral, hogy erőltetni nem akartuk, ha van kedve menjen, merthogy az utolsó két hónapban is volt még nyünyörgés, ha edzés volt, viszont az utolsó néhány órájukon voltam, sőt, a legutolsó óra bemutató óra volt, amin még Gábor is volt. Azóta nem tudom mi történt, de várta, csinálta, s amikor a tábor előtt elmentünk IGAZI judo ruhát venni (eddig póló-sort együttesben sportolt, de hát táborra már kell egy komolyabb eresztés), szóval azóta teljesen oda van, mindjárt este bemutatózott is nekünk, pedig csak a ruhát akartam rápróbálni, hogy nem vettünk-e nagyon más méretet. 

Egyébként nagyon vicces egy ilyen óra. Gábor bácsi, az edző, a pedagógusok gyöngye, tényleg nagyon-nagyon jól csinálja, imádják a gyerekek, minden megvan benne, ami kell, hozzáértés, humor egy kis szigor, egyszóval tuti. Bálintnak még mondjuk van mit csiszolni a mozgástechnikáján, de végül is 5 évesen ez nem csoda, s ha a fekvőtámaszát látnátok.... Az valami csuda. Gyakorlatilag a fenekét emelgeti, de állítása szerint jól csinálja... :)
No de végigsportolták a múlt hetet, és ugyan volt a táborleírásban valami vizsga a végén, de gondoltuk ez ránk úgysem vonatkozik, mert még nem tartunk ott. Pedig de. A tábor végén egy bizottság előtt levizsgáztak és minden jel szerint sikerült mert kaptunk papírt róla, meg egy fekete csíkot, amit a fehér övre kell felvarrni. Mint megtudtam ebből a csíkból kell még kettő, meg egy sárga csík és akkor elérjük a sárga övet. Na ez még messze van de már most rém büszkék vagyunk. :)
A plecsnis oklevéllel:

Bemutatózás:

Os