Bálint névnap

Ez is rég volt ugyan, de megtartottuk. 

A családban örök vita fog szerintem folyni arról, hogy ez a névnap dolog mennyire nagy izgalmat kiváltó esemény, de asszem ez nálam egy rosszul, vagy ha úgy tetszik falsul rögzült történet. Nálunk szeptemberben annyi névnap, szülinap volt mindig, hogy mindig hozzátartozott egy torta minimum, úgyhogy én nem is értettem, hogy miért csodálkoztak tavaly, amikor tortát rendeltem Bálint napra.

Így csináltunk egy kompromisszumos megoldást, én előállítottam valami torta félét, mondjuk az igazat megvallva igen jól sikerült egy vasárnapi sütinek, és azt ettük meg, miután megköszöntöttük. 

Annak folyományaként viszont, hogy július szülöttje (meg azért én is ott voltam, az apjáról nem is beszélve...) szóval neki központilag sosem fogják meghúzkodni a fülét, meg ilyesmi, úgyhogy küldtem be az oviba egy kis rágcsát, hadd legyen meg neki az élmény, és volt is valami köszöntésféle, meg két haverja megölelgette... :-)
Kicsit csálé, kicsit savanyú, de a mienk:

 Nyomozó barátunk, aki már régen emlegette, hogy neki kellene egy nagyító...