2009. május 17.

A gyerekeink és az orvosok

Mostanában igen sokat járunk orvosokhoz.
Grétával a kötelező vizsgálatokra (ortopédia és ultrahang, stb.), ahol lényegében minden ok, viszont még mielőtt még mentünk volna, már a saját doktornőnk is mondta, hogy a jobb oldali nyakizma be van merevedve. Mi ezt már az első naptól kezdve abból vettük észre, hogy mindig jobbra dőlt, jobbra tartotta a fejét, már egy kicsit csálé is volt a jobb oldal, így megfordítottuk a menetirányt az ágyban is. Úgyhogy az ortopédiára egy extra beutalóval érkeztünk, azaz nézessük meg azt is. Ők el is küldtek minket gyógytornára, mert tényleg létező problémára mutatott rá a doktor nénink. Így most hetente fogunk járni és az ott kapott házi feladatokat, maszírozás, tornáztatás csinálni. A helyzet nem súlyos, mert bátran fordítja azért balra is a fejét, de kétségtelen, hogy a jobbat preferálja, s ezt meg kell szüntetni.
Bálintnak is volt március óta egy szabadon beváltható beutalója a fül-orr-gégére, ahol is kiszűrték, hogy akkora az orrmandulája, hogy belóg a torkába, a Bethesdába a főorvosnő konkrétan azt mondja, hogy ő már sok mandulát látott, de ekkorát talán még nem is talán. Ott egyébként még egy finom arcüreg-röntgenen is átrángatták, csak hogy egyszerű legyen az élet, illetve, hogy gócpontot keressenek. Gócot nem találtak, így az orrmanduláját haladéktalanul ki kell kapni. Ez jó egyrészt, mert most, hogy ideiglenesen egy hálóban alszunk vele, az éjjeleink igen horrorak Gáborral, mert azt hallgatjuk, hogy na most fog-e a következő levegővételnél kapni is levegőt, mert annyira elzárja a egész garatját a mandulája, vagy nem és vajon megfullad-e vagy sem. Nem vicces. Másrészt meg izgalmas lesz megszervezni Gréta etetése mellett az egy éjszakára bent alvásos műtétet, de igyekszünk. A Bethesdába a közeli jún. 30-ra kaptunk időpontot, még úgy is, hogy sürgős esetek vagyunk, merthogy nincs orvos... Most még nyomozok egy másik orvos után, mert jó lenne korábban, ha tudjuk de ez nem biztos, hogy összejön. Bálint nagyon büszkén újságolja egyébként környezetének, hogy mi fog vele történni, de azért okulva a sérvműtétből, azért nem lesz ez egy fáklyás menet. Én örültem volna, ha elhúzhatjuk a nyári szünetig, akkor én is jobban el tudok már menni Gréta mellől, de nem halogathatjuk tovább több szempontból sem.

3 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nyugalom!
Ha jó orvost kaptok, még azt is megengedi, h. hazahozzátok éjszakára.!! Az én lányomat vidéken operálták, s közölte a doki néni, miután össze-vissza rohangált a műtéti kóma utáni örömében, h. ugye nem futkos, mert szigorú ágynyugalom kell :-)). S miután reggel 8-kor indultunk a kórházba, már délután 4-kor jöttünk is el.
Andirskám is maszírozásra szorult az elején, de most ha nem írod, nem is jutott volna eszembe... :-))
Úgy szép az élet, ha zajlik...!

Névtelen írta...

E voltam, pussz

Bogosz írta...

Szia!
Titkon én is reménykedem egy ilyen korai hazamenetelben, de majd meglátjuk. Nem is a műtét, ami miatt odalesz szerintem, mert az emlékeim szerint tényleg nem is fáj, hanem a kanültől lesz sík ideg. De nagyobb bajunk ne legyen...