Aki kicsit is követi mindennapjainkat és hogyanlétünket, az tudja, hogy nem titkolt célunk, hogy Bálint ne egyke legyen, és ami emberileg és szakmailag lehetséges, azt mi már megtettük a dologért. Azt szoktam mondani, hogy még szerencse, hogy a próbálkozás nem fáj...
Azért januárban (egy év sikertelenség után) én elcsattogtam a dokimhoz, (párhuzamosan a korábban vázolt bajommal), hogy valamit kellene tenni, mert ez így nem okés. Ismét vérvétel, hormonszintem - mármint az, aminek a fenti célhoz kell - a béka feneke alatt, akkor szedjünk peteérést-serkentőt. Jó, szedjünk. Újabb 2 hónap semmi, aztán vizsgáljuk csak meg a kedves apukát, hogy minden rendben van-e, ne csak engem bizergáljanak. Igen, vicces a mintavétel, eredmény prímább sem lehetne, tehát vissza hozzám, megint hormonszintvizsgálat, az ismétlés kedvéért. Ez már rendben van. Akkor meg mi a baj, szervileg minden rendben.
Júniusban a dokim kilátásba helyezett egy "fantasztikus" nőgyógyászati beavatkozást. A neve már a vizsgálóban sem hangzott jól, úgyhogy utána is kérdeztem, hogy eszik-e ezt, vagy isszák. Hát semmi jót nem tudtam meg róla, így eldöntetett, ha ezen múlik, akkor nekünk több gyerekünk nem lesz, mert ezen én nem megyek át.
Úgyhogy eldöntöttük, hogy még adunk magunknak 2-3 évet, hogy külső beavatkozás nélkül produlkáljunk. Én speciel kezdtem berendezkedni az egy gyerekes életmódra, hisz nem olyan borzalom az, lásd van normális egyke is. :-) Igen, magamra gondoltam. :-) Ez Gábornak lett volna nagyobb megrázkódtatás, szerintem, de szerinte is. Mivel az egyke nem tudja, hogy milyen tesót birtokolni, nem tudja, hogy minek kellene hiányoznia. Egy hülyének sem tudod elmagyarázni, hogy hülye.
No ezzel a felvezetéssel elindultunk nyaralni. Nyaraltunk.
Aztán elmentünk megint a Balatonra, közben én üzembiztosan produlkáltam a nem terhesek minden tünetét, viszont gyanús volt pár dolog. Rengeteget aludtam, reggelente erősen gondolkodtam, hogy jó lesz-e, ha reggelizem, így a kíváncsiságom győzött, mikor hazajöttünk és bingó!
Örömmel jelentjük innen, hogy ha minden rendben alakul, akkor 2009 áprilisa elején kis családunk 4 fősre bővül. :-) Hip-hip-hurrá! Hip-hip-hurrá!
Most, hogy már a 14. hetet gyűröm, már publikálni is merem, bár arról továbbra is sincs se nekünk, sem az orvosoknak fogalma, hogy miért most, és eddig miért nem, és ez valószínűleg már nem is fog sosem kiderülni, viszont örülünk. S ez a lényeg.
Engem egyébként az elmúlt másfél évben egyszer akasztott ki igazán az, hogy Bálintot az egykék sorsa elérte, egy étteremben próbált egy testvérpárral együtt játszani (a szokásos közvetlen és barátkozós hangnemében) és azok durván elküldték őt a hatókörükből, na akkor nagyon láttam rajta, hogy egyedül van, meg is volt zavarodva, sajnáltam is szegényt, hiszen egy tesópár már mégiscsak majdnem egy csapat, de legalábbis jól el tudnak lenni együtt.
Azért januárban (egy év sikertelenség után) én elcsattogtam a dokimhoz, (párhuzamosan a korábban vázolt bajommal), hogy valamit kellene tenni, mert ez így nem okés. Ismét vérvétel, hormonszintem - mármint az, aminek a fenti célhoz kell - a béka feneke alatt, akkor szedjünk peteérést-serkentőt. Jó, szedjünk. Újabb 2 hónap semmi, aztán vizsgáljuk csak meg a kedves apukát, hogy minden rendben van-e, ne csak engem bizergáljanak. Igen, vicces a mintavétel, eredmény prímább sem lehetne, tehát vissza hozzám, megint hormonszintvizsgálat, az ismétlés kedvéért. Ez már rendben van. Akkor meg mi a baj, szervileg minden rendben.
Júniusban a dokim kilátásba helyezett egy "fantasztikus" nőgyógyászati beavatkozást. A neve már a vizsgálóban sem hangzott jól, úgyhogy utána is kérdeztem, hogy eszik-e ezt, vagy isszák. Hát semmi jót nem tudtam meg róla, így eldöntetett, ha ezen múlik, akkor nekünk több gyerekünk nem lesz, mert ezen én nem megyek át.
Úgyhogy eldöntöttük, hogy még adunk magunknak 2-3 évet, hogy külső beavatkozás nélkül produlkáljunk. Én speciel kezdtem berendezkedni az egy gyerekes életmódra, hisz nem olyan borzalom az, lásd van normális egyke is. :-) Igen, magamra gondoltam. :-) Ez Gábornak lett volna nagyobb megrázkódtatás, szerintem, de szerinte is. Mivel az egyke nem tudja, hogy milyen tesót birtokolni, nem tudja, hogy minek kellene hiányoznia. Egy hülyének sem tudod elmagyarázni, hogy hülye.
No ezzel a felvezetéssel elindultunk nyaralni. Nyaraltunk.
Aztán elmentünk megint a Balatonra, közben én üzembiztosan produlkáltam a nem terhesek minden tünetét, viszont gyanús volt pár dolog. Rengeteget aludtam, reggelente erősen gondolkodtam, hogy jó lesz-e, ha reggelizem, így a kíváncsiságom győzött, mikor hazajöttünk és bingó!
Örömmel jelentjük innen, hogy ha minden rendben alakul, akkor 2009 áprilisa elején kis családunk 4 fősre bővül. :-) Hip-hip-hurrá! Hip-hip-hurrá!
Most, hogy már a 14. hetet gyűröm, már publikálni is merem, bár arról továbbra is sincs se nekünk, sem az orvosoknak fogalma, hogy miért most, és eddig miért nem, és ez valószínűleg már nem is fog sosem kiderülni, viszont örülünk. S ez a lényeg.
Engem egyébként az elmúlt másfél évben egyszer akasztott ki igazán az, hogy Bálintot az egykék sorsa elérte, egy étteremben próbált egy testvérpárral együtt játszani (a szokásos közvetlen és barátkozós hangnemében) és azok durván elküldték őt a hatókörükből, na akkor nagyon láttam rajta, hogy egyedül van, meg is volt zavarodva, sajnáltam is szegényt, hiszen egy tesópár már mégiscsak majdnem egy csapat, de legalábbis jól el tudnak lenni együtt.
8 megjegyzés:
nagy-nagy gratula!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Papék
Úgy vártuk már ezt a bejegyést, mint magát a hírt, hogy ezúton is végre írásban is elmondhassuk a következőket, pontosan idézve a legfontosabbakat:
"Hip-hip-hurrá! Hip-hip-hurrá!"
és
"bár arról továbbra is sincs se nekünk, sem az orvosoknak fogalma, hogy miért most, és eddig miért nem, és ez valószínűleg már nem is fog sosem kiderülni, viszont örülünk. S ez a lényeg."
szívből gratulálunk Nektek: Lili, Hanni, Timi, Gábor :)
nem akartam az előző bejegyzést offolni:))) de még ide tartozik, hogy azért kössétek fel a gatyókat, mert azért két gyerek, az két gyerek:)
S ha bármiben segítheünk, tudjátok hogy érjetek el minket! pusza
Köszönjük, köszönjük, köszönjük! Igazán!
Gatya felkötés megvolt, bár amíg nem vagyunk benne, lövésünk sincs, hogy milyen lehet két gyerkőccel. De majd megyünk hozzátok ötletekért, ok?
Nagyon gratulálok! Néha benézek hozzád és lám micsoda örömhírek fogadnak! Jó egészséget Nektek és örömteli várakozást a következő hónapokra! Ács Erzsi ( BÖBe )
Szia Erzsi!! Ez igazán nagy meglepetés volt, hogy írtál, nem is sejtettem, hogy szoktál erre járni. Örülök. :-) S köszönjük a gratulációt, és itt gratulálok én is Neked a kislányaidhoz! S minden jót kívánok Nektek! Puszi
Szia!
Nagyon gratulalok nektek! Konnyu terhesseget kivanok! Mar en is vartam, hogy mikor bovul nalatok a csalad :-)
Rita es Patrik, Venci, es egy fel Johanna
Szia Rita!
köszönjük a gratulációt, és én is gratulálok Johannához! Behozhatatlan lépéselőnyben vagytok gyermekeitek számát tekintve! Néha benézek az nlc-re, tényleg nagyon ritkán, de már nem írok, mert kiestem a pixisből. :-)A terhességem szerencsére nagyon rendben van, nem panaszkodhatok.
üdv, Bogiék
Megjegyzés küldése