Kétségbevonhatatlanul bekövetkezett amit mi már nagyon vártunk: Bálint elkezdett szavakat egymás mellé rakni, mármint olyan szavakat, amiknek van egymás mellett értelme is. :-) Ilyenek pl.: "ügyes Bálint" (még szerencse, hogy egészséges az önértékelése...), köszönöm ebéd (ezt spec. nem tanítottuk neki, egyszerűen elleste), illetve "én is szeret", mint a jó amerikai filmekben, ahol ezt meg kell erősíteni kétnaponta az emberekben :-). A "szevusz"-a kicsit még olyan mondjuk mint Üvegtigris-Sanyinak, de legalább mindenkit tegez, gátlás nélkül, az utcán rá-rá kiált idegenekre, a frászt hozva rájuk, de nagyon élvezzük. Ugyanis még nem hagyta el teljesen egyes szavak érdekes használatát (patasz=tapasz, és vampa=lámpa) sem, így igazán vicces mondatokat tud kihozni a dologból... :-)
Másrészről beszippantott bennünket a mese-kultúra, most már nem csak könyv, hanem dvd formában is, azaz minden nap kell egy kicsit mesét nézni, a kedvenc a Kockás fülű nyúl. Ilyen, amikor elmélyülten nézi a képernyőt.:
Harmadrészről pedig elmentünk egy helyre Bálinttal, egyfajta képességfelmérő és játszóházba, hogy megnézessük, hogy mások szerint is olyan tökéletes-e a gyerekünk, mint ahogy mi látjuk... :-)
Ha ezt így nem is mondták ki, de lényegében minden okés vele, mondtak egy-két apróságot, hogy hogyan lehetne az egyensúly-érzékén kicsit dobni, vagy hogy a színeket hogyan lehet jól megtanítani, de összességében azt mondták, hogy egy borzasztóan szociális, társaságkereső nyitott gyerek, akit leginkább közösségbe kellene vinni, hogy kiélhesse magát. Ezen a dolgon rajta vagyunk, de erről legközelebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése