2007. július 18.

Az új családtag: jégárpácska

Nem annyira szívesen látott vendég, de ha már itt van, akkor ellátjuk...
Történt ugyanis, hogy még hetekkel ezelőtt begyulladt a szemem, s bár gond nélkül meggyógyult, de a jelek szerint utóhatásként itt hagyta nekem a jobb oldalamon ez az úgy nevezett jégárpát. Ő az áprápnak a testvére, de nem piros, nem is fáj, csak egy fél lencsényi dudor, viszont idegesítő kis cucc.
Nem mem magamtól vagyok ilyen okos, hanem a doktor néni állapította ezt meg, mégpedig úgy, hogy először ránézett kívülről, aztán egy pillanat múlva azon kapom magam, hogy ki van fordítva a szemhéjam, és nehezen tudok csak engedelmeskedni a "kérem lefelé nézzen" felszólításnak. OK, helyet cserélhetünk...
De hát megmaradok, szemcseppezni kell, meg kamillázni, hátha elmúlik a drága, ha nem, akkor 3 hét múlva jöhet a szike. Úgyhogy most cseppentgetünk, meg kamillázgatunk és próbálunk erősen hinni abban, hogy ez használ.

Nincsenek megjegyzések: