Éppen nézem, hogy ismét elröpült egy hónap, mióta legutóbb a kis családi eseményeinkről beszámoltunk volna. Nem tudom, hogy az idő miatt-e, vagy mi miatt, de ez a január-február úgy elszállt, mint egy pillanat. Most volt szinte szilveszter...
Az elmúlt hónapban egy rakás családi ünnepet ültünk, először Bálintoztunk, aztán Gábor apukájának is volt születésnapja, de azzal még adósak vagyunk, bár mi már koccintottunk az egészségére, aztán Gábor nagyszülei is 81 évesek lettek és mindenki örömére nagyon jól vannak.
Igaz csak március első hétvégéjén jutottunk el Komárba, de akkor igyekeztünk mindenkit - aki ott volt :-) - felköszönteni.
Bálint okosodik, nap mint nap mutat valami újat, amiről eddig még csak sejteni sem véltük, hogy tudja, ahogy Móni csoporttársam mondaná, valahogy látensen manifesztálódnak nála a dolgok (:-) ): egy bevásárlás után korrekten mindent elpakol a helyére a spájzban, mindenkit instruál, hogy mikor mit kapcsoljon be-,ki-,össze és egyáltalán, és mikor a sétából feljöttünk úgy sorol be a csaphoz kezet mosni, hogy közben még arra is jut ideje, hogy gondosan felhúzza a pulcsi ujját, nehogy vizes legyen (hogy ezt ki mutatta neki.... én a nagyira gyanakszom...). Szóval a gyerek, a szülei minden lustasága ellenére sinen van.
Gábor jön-megy, pörög, ügyintéz, egyszóval nem sokat látjuk, de amíg azt látom rajta, hogy ez így jó Neki, addig én is örülök.
Én személy szerint minden szabad bitemet a szakdogámra "áldozom", reggel az az első gondolatom és álomra is a szakdogával hajtom a fejem, cikáznak a gondolataim, hogy mit lehetne még hova írni és kétnaponta megyek könyvtárba. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem tudnék helyette bármi más programot elképzelni, de akkor sem mondanék igazat, ha az állítanám, hogy nem élvezem. Igen is, lehet ebben örömet találni, meg ugye az sem ártott volna, ha korábban észbe kapok, mert azért akkor több időm lett volna elmélyülni az irodalom rejtelmeiben, de hát én már csak így élek. Ja, a doga témája: TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS. Amióta szóba került, már többen kérdezték, hogy ő fiú-e vagy lány, és eszik-e vagy isszák, de akit majd érdekel egyszer megbeszéljük. :-)Végezetül néhány kép:
Bálintozás:
Csimpaszkodás:.JPG)
Pancsolás:.jpg)
Nőnapi köszöntés:.JPG)
4 megjegyzés:
én már tudom mi az differenciálás,hogy minden gyerek a képességeinek megfelelő órai tananyagot kapja...
...vagy ez lett volna a követező Vát iz disz? :))
Jól figyeltél. :-) Igen, a lényeg itt lakozik, azzal a szösszenetnyi kiegészítéssel, hogy nem csak a tananyag, hanem a módszerek is (és még mennyi más is) lehetnek differenciáltak, de tényleg nem akarok okoskodó pedagagóguskodásba és metodikai cirkadalmakba eltolódni.
Akkor kérek szépen egy piros pontot, mert engem az ösztönöz:))))
Egyébként én szívesen beleolvasnék a szakdogádba... márcsak azért is, mert Te írtad:) de tényleg...
Persze hogy kapsz piros pontot, meg gepárdos matricát és nyuszis nyomdát is. :-) éljen a motiválás! :-)
Maradjunk annyiba, hogy ha 4-es, vagy 5-ös lesz a szakdogám, akkor elgondolkozom arról, hogy mi lenne ha elolvasnád. Kicsit szemérmes vagyok. :-)
Megjegyzés küldése