Télapó idén

Majdnem elszalasztottuk a Télapót idén, mert azon a héten még göthös volt, de mivel az oviban már kellően ráhergelték őket, naponta minimum 10x elénekelte a Hull a pelyhest, így nehéz lett volna kihagyni. Aztán dec. 5-én kezdett az oviban a Mikulás, helyes kis csomagot kapott minden gyerek, meg csokis adventi naptárt, aztán ebéd előtt el is hoztam, mert az erőltetett menet miatt korábban ebédeltünk, korábban akartam ágyba is dugni, de fél óra múlva kibotorkált és közölte, hogy ő már "hű, de kialudta magát", s mivel még egy ilyen kör után már nem próbálkoztam újra elindultunk apukám munkahelyére. Ugyanis a MÁV-hoz is jött egy Télapó, be is neveztünk rá, de mivel ide csak egy gyerek + egy felnőtt párosítást engedtek be, én elmentem addig karácsonyi ajándékot vadászni anyukámmal. Viszont emiatt innen sincsenek fényképeink.
S jött az este, amikor kipucoltuk a csizmát és kitettük az ablakpárkányra, amit reggelre ugyan el is felejtett Bálint, de szerencsére hamar az eszébe juttattuk, így a szombat délelőtt egy szavát sem hallottuk, annyira lekötötte őt a Mikulás által hozott propelleres autó, amibe Mickey egér ül és valójában egy toll. (?!) No meg a sok édesség, de lelkesen spájzolja őket, és nem is akarta mindjárt felbontani. Aztán délben a Marica maminál és Tibi papinál is hogy-hogy nem volt egy csomag, és amikor ezen csomagok varázsa épp múlni kezdett, akkor megérkezett Zalából a sok ajándék, mert szerencsére ott sem feledkezett meg róla Télapó. Mondtam is, hogy milyen gazdag ez a Télapó odalent, mifelénk még az járja, hogy csak édességet-almát-mogyorót-(virgácsot) hoz, a Jézuskára maradnak a nagyok... Mert hagyott ott például kirakót, kisautót, egy szuper villám McQueenes esernyőt, na azóta az a sztár, éjjel-nappal, a nap minden szakában lehet vele flangálni a szobában, és verőfényes napsütésben is hozná magával, csak hogy használhassa végre az utcán is. Tulajdonképpen nem is lenne nehéz lekapni, mert még aWC-re is azzal megy, de mostanában nagyon elhanyagoljuk a fényképezést.
Köszönjük a sok-sok ajándékot a Mikulásnak.

Még mindig ősz

November végén, amikor az egyéb kötelezettségei (ovis fotózás, stb.) lehetővé tették, Bálint megint töltött néhány napot Komárban. Nagy szervezések voltak a levitele körül, hétvégén meg már mi mentünk érte, és hoztuk magunkkal fel.
Azt mondja a család, hogy jól érezte magát, jött-ment ő is velük, úgyhogy mi nem izgultunk nagyon, sőt, péntek este még egy cincogást is megengedtünk magunknak, mert miért ne.
Nagyon régen tettem már fel képeket odalentről, úgyhogy most pótolok, mert volt Nagy Családi Fotózkodás. :-)
Keresztszülőkkel és Alexával:Nagyszülőkkel:Amikor beigazítja a mit sem sejtő Alexa fejét a tökkkéletes fotóhoz:

A legkisebb Grózner születése előtt még azért egyszer leküldjük, hadd legyen ott is minél többet, ki tudja utána mikor megyünk megint mi is.
Egyébként örvendetes híreink vannak a baba-várás tekintetében, Bálintot egyre jobban érdekli a dolog. Mikor megjelenik a hálóban reggelente és odabújik az ágyba, utánozva az apját, ő is a hasamra teszi a kezét, és látszólag nagyon koncentrál a mozgásra, még ha szerintem nem is érzi. Legtöbbször velünk együtt kel a legkisebb is, úgyhogy úgy nézhetünk ki így egy kupacba, mint a Laocoon csoport, de olyan jó szokott ez lenni. :-)

Szeptember-október-november

Mostanában elszállt az ihletem kicsit az íráshoz, de majd visszatalál, így szokta. Vagy írói válság?
Egy rakás dolog történt így az ősz folyamán, amiről akartam is írni, de valahogy elmaradt. Először is 32 évesek lettünk mi, s ennek alkalmából fejlesztettük műszaki-multimédiás parkunkat. Az élet a 33. évünkben sem sokkal másabb, mint annak előtte, de ez végül is jó.
Aztán a nyári tökölődés után szeptemberben végre elkezdtük komolyan venni magunkat és belefogtunk a tisztességes lakáseladási projektbe, beizzítva ezzel pár ingatlanközvetítőt és magunkat is, s akkor jött - miért is ne legyen egyszerű az élet - a világválság. Úgyhogy kijelenthetjük, hogy láttunk már érdeklődőt, de még el nem adtunk semmit. Kicsit csalódott is vagyok, azt hittem gyorsabban fog ez menni, de hát ne álmodozzak. Arra azért őszintén kíváncsiak lennénk, hogy aki idejön ill. idejött eddig, az mit gondolt erről a lakásról, csak úgy, tényleg kíváncsiságból. Mindenesetre a B terv kialakulni látszik arra az esetre, ha a legkisebb Grózner is ide születik, amire - lássuk be - nem kis esély van.
Bálint túl van egy fülgyulladáson és most nyomja a felső-légúti hurutját, de ma már elment Mikulásozni az oviba, meg apuhoz a MÁV Vezérbe, és természetesen este jön hozzánk is a Télapó. Mivel mozgásigénye nem lett kisebb, kicsit nehezebben viseli az itthoni bezártságot, ritka raplis és hisztis, úgyhogy jó is volt, hogy már ment ma valahova, mert az agyamra ment. Ha lenne egyszer időm arra, hogy egy jegyzettömbbel loholjak utána, akkor érdemes lenne, hogy egy "miért-alapú" kérdéshalmaz hova tud elburjánzani, de egy külön tanulmány.
Karácsonyi ajándékkal jól állunk, pontosabban ötletekkel jól állunk, s mindig az a nehezebb, mint a beszerzés. Az adventi díszítés már fent van, Bálint ismerkedik a vadi új adventi naptárjával, és a lényeg, hogy az ő ajándékai tulajdonképpen mind megvannak. Bár neki a legegyszerűbb is a beszerzése, bevetjük magunkat minden év november végén a Gulliverbe, és boldogan távozunk onnan.