A dolog úgy kezdődött, hogy Bálint hathatós segítségével feldíszítettük a fát:
Aztán jöttek a nagyiék, Apa rittyentett egy olyan tuti hidegtálat lazacból, meg kaviárból, meg kaszinótojából (ez volt a hal része a napnak, mert ugyen nálunk nem nagyon dívik a halászlé és egyéb halételek), aztán mami féle tejfölös bableves, Bogi féle gesztenyés pulyka (nem azért mondom, de tuti lett, új recept pedig), és a mákosgubára elfogyott a szufla, úgyhogy azt elnapoltuk. No és persze vagy 7 fajta süti.
És jött a Jézuska is! Hozott magával építőkockát, meg búgócsigát, meg egy igazi hintapandát (ld. a képet lejjebb, manapság már ritka a hintaló, miért is ne legyen képzavara a gyerekeknek), meg egy csomó egyéb apróságot.
Karácsony napján aztán irány Komár, ahol nagy családi ebéd várt bennünket mindenféle finomsággal, és láss csodát, még egyszer jött a Jézuska, hatalmas oroszlánostúl, gyerek-székestül, meg fa-építőkockástúl, párnástúl-pulóverestül. Nagy volt ám a csodálkozás és az öröm. Ez volt az első karácsonyunk, amikor már Bálint is megértett valamit belőle. Hát, az ember könnye kicsordul ilyekor!
Karácsony másnapján jöttek Gábor nagybátyjáék és unokatesójáék, és Bálint másodunokatesója, Jázi is, aki 3 éves lesz januárban. Mit nem összejátszottak ezek a gyerkőcök, hihetetlen volt! Voltunk ott páran felnőttek, de kellett is még így is figyelni ám! De nagyon helyesek voltak együtt. 
Bálint idén karácsonykor megtanult minden gátlás nélkül nyilvánosan táncolni, van csípőmozgása a gyereknek!
Egyszóval ismét jó volt ez a karácsony, de a konyhaasztalon hegyekben álló süteménymennyiségre tekintve nincs is ennek még vége - szerencsére!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése