2006. november 6.

A fiúk útlevele

Kisfiúnk megkapta élete első útlevelét. A BM pólusi kihelyezett tagozatán ugyan az ügyintéző néni megizzadt mire egy használható képet tudott csinálni róla. Mivel sehogy sem akarta becsukni a száját, annyira érdekes volt minden, hogy szájtátva bambulászott, de a végén sikerült. Két évre kapta csak meg :-( Ha már ott voltunk Gábornak is csináltattunk egyet, hiszen a korábbi lejárt, ellenben abban ott fityeg az amcsi vízum 2010-ig, így majd ha hosszú tömött sorokban fogunk a yenkikhez menni, akkor mindkettő útlevelét cipeljük :-)
Amúgy az elmúlt hét a göthösség jegyében telt, végigment az egész családon, ki jobban, ki rosszabbul viselte, én még mindig krákogok, így a múlt heti ünnepet leginkább a tea mellett töltöttük. Gábor szülinapi ajándék jegyeit a Nemzeti Színházba is anyuék "élvezték végig" gyengélkedésünk miatt. Azt mondják, hogy jobban jártunk, hgoy itthon maradtunk... Nem mentünk baba-mama klubba sem, és a zeneóra is elmaradt (az mondjuk az ünnep miatt). Bálint egyre nagyobb helyismeretet szerez, így most már egyre nagyobb bátorsággal vágunk neki egy-egy ilyen alkalomnak, a zeneórán kifejezetten a társaság leghangosabbja, Pataki Atit lepipálva a tér közepén produkálja magát. Valahonnan örökölhette ezt az exhibicionizmust...
Behergeltük a téli ruhatárat Neki is és magunknak is, és ha tehetjük nem hosszúakat sétálunk ebben a csúnya szeles időben (valamelyik nap majdnem fellökte a szél Bálintot). Sajnos itt a hideg... :-(
Jaj, volt nálunk hivatalos fényképész, még nem lettek ugyan kész a képek, de nem ajánlom senkinek őket. Szép egy történet, hogy miért engedtük be őket harmadszor is az otthonunkba, de a tesónál már okosabbak leszünk...

2 megjegyzés:

Névtelen írta...

útlevele Hannának is van, hova visszük őket... és magunkat?:)))

Névtelen írta...

a fotósunk vállal gyerekfotózást is....