Bánki béka

Az elmúlt hét ismét eseménydúsan telt.

Múlt hétvégén voltunk Komárban, rengeteg sok levinni és felhozni-való volt, meg amúgy is, a kocsi téli cipői is végre felkerültek Pestre és fel is tetettük őket. Ezen a hétvégén olyat csináltunk, amit már nagyon régen nem. Bálint nagyi felügyelete alatt, így elmentünk biliárdozni a fiatalokkal (értsd Andi-Lackó) a Kanizsa Pláza egyik sokáig nyitva tartó vendéglátóipari egységébe. Ha már ott voltunk, akkor koktéloztunk is, és vérremenő küzdelemben 3-2-re kikaptunk a fiatalságtól, de jó móka volt. Nem is vagyok annyira béna, mint ahogy emlékszem... :-) De azért csapatunkat Gábor erősítette inkább... :-)

Illetve ezen helyen megállapítottam, hogy de jó, hogy már nem vagyok 14-15 éves :-), nagyon nehéz manapság a tinédzsereknek az állandó "gizda" állapotot hozni. Egyre korábban kell kezdeni és egyre komolyabb a verseny... Mi azért még tornacipőben és farmerban is elbiliárdoztunk a '90-s években. Vagy ha az ember nosztalgiázik, az már az öregség jele? :-)

Múlt héten aztán voltunk megint zsebi babán, meg klubbon, meg megtanult Bálint egymaga reggelizni (a katonákat egyedül kapkodja be :-), meg puszit adni és dobni (ezt még a Piri tanította meg neki), aztán hétvégén elmentünk a Timivel shoppingolni. Temészetesen nem magunknak, hanem kis porontyainknak. Sajna Timi nem tudott ott etetőszéket venni, de azért egy kicsit a fenekére ütöttünk némi pénznek. :-) Délután apával elmentünk a Ligetbe, ahol rajtunk kívül még nagyon sokan sétáltatták a gyereküket/kutyájukat/borzukat és magukat, minden ilyen nap az őszben ajándék. Bálint egy ideig sapka nélkül tudott rohangálni, olyan meleg volt!

Tegnap családoztunk. Elmentünk a nagyiékkal Bánkra, körbesétáltuk a tavat, megnéztük a kacsákat és ebédeltünk egy jót :-) Én undoromat megvető bátorsággal rendeltem sült békacombot. Amikor előttem figyelt a tányéron, majdnem rosszul lettem, de végül győzött a kiváncsiságom. Nagyon fincsi volt! Mintha a halnak a legfinomabb falatait eszegetném, szálka nélkül! A vendéglőben (ahol szinte csak mi voltuk ebédidőben) ugyan nem vitték túlzásba a sietést, és mivel etetőszékük sem volt, így a végére elég elfáradtunk Bálint rendezésében, szerencsére a nagyszülők miatt javult az egy főre jutó gyerek aránya, így mindenkinek jutott egy kis idő a csemegézésre.

Így kell az avarban csörtetni:

Így pedig kukucskálni a fa mögül: