Életünk napjai

Régen jelentkeztünk már, úgyhogy most hírt adunk magunk felől.
Ami kisfiúnkat illeti, szóval ő úgy döntött elsajátítja végre a járás tudományát, úgyhogy egy gumitalpú cipővel beszponzoráltuk az eseményt, így egyre többet és hosszabban járkál saját erőből, és érdekes, hogy a lépcsőn gyönyörűen megy kézenfogva. Felfedeztük magunknak a csúzda és a homokozó világát, bár egyelőre még csak a lapáttal hadonászik és szórja szanaszét a homokot, de látszólag ez örömöt jelent neki. Egyre több babát és kisgyereket ismerünk meg a játszótéren, és ezáltal egyre hosszabbak a sétáink, de ebben az időben ezt nem is nagyon bánom. Kezd elmaradozni a napközbeni két alvásból egy, de helyette szervezünk minden más programot. Beszereztünk egy szuper esernyőre csuható kocsit, és ezzel zúzzuk a bkv-t. Például meglátogatuk Hannát, aki tényleg nagyon ügyes, ha így folytatja előbb fog szaladni, mint Bálint. Timi, ismét köszönjük a vendéglátást, és örülünk, hogy a tea betetszett, én leginkább az ízéért szerettem. Nem beszélve a jótékony hatásairól.
Aztán belátogattunk a nagyi volt munkahelyére (ha nem írtam volna anyukám július óta nyugdíjas, pontosabban "rendelkezési állományban van", csak 2008-tól lesz nyugdíjas, erre külön büszke! :-)), szóval a munkahelyén viszont mindenki körbedicsérte, hogy milyen jól néz ki, és ez így is van, és Bálintot kb. 30 hölgy adta kézről-kézre és babusgatta, úgyhogy mondtam is neki, hogy ilyen sem lesz sok az életében, jegyezze meg jól...
Aztán babazsúroztunk egy jót Fruzsiéknál a szokásos társasággal és tök helyesek voltak megint a gyerkőcök. Ld. kép lejjebb.
Hétvégente kirándultunk, hol apával, hol a nagyiékkal. Kimentünk Budaörsre (asszem ott van) a szoborparkba, aztán Nagymarosra is, ahova a kocsijaink már maguktól is odatalálnak, egyszer Vácra, egy vásárba is.
Időközben ismét elkezdtünk járni Bálinttal babaúszásra, szept. 8-án volt az első óra, és a kezdeti ijedtséget legyőzve egy nagyon jól sikerült pancsolást tudhatunk magunk mögött. Betársult hozzánk Erika és Dávid is, úgyhogy így párosan még jobb móka.
Ami bennünket, nagy szamarakat illet, Gábor még mindig - szerencsére - sokat dolgozik, közben idejének egy részében szaktanácsad is egy cégnek, és én pedig egy brutál diéta segítségéve visszanyertem a terherbe esésem előtti súlyomat, és bár a versenysúlyom néhány kilóval még arrébb van, de határozottan sokkal jobban érzem magam. A receptet szívesen továbbítom Veró jóvoltából.
Dióhéjban talán ennyi és néhány kép.