Emlékeztek még az én gyönyörűen szépséges kolleganőmre az STS-nél? Az Ágira? Hát a hétvégén elkelt a lány. Csodaszép menyasszony volt, meg izgulós, mint mindannyian ezen a napon, és bár kb. fél óránként eltört nála a mécses, de ezek a könnyek az örömnek szóltak.
Szerencsére a szertartások nagyon közel voltak hozzánk (XV. ker polgármesteri és Kassai téri templom), így még Bálintot is bevontuk az eseménybe egy kicsit. Őt ugyan a vendégeskedés során a legjobban a szőlő érdekelte és a lánykikérést végig-ámulta-bámula-duruzsolta, de a szertartásokra már jött a nagyszülői felmentő sereg.
(A templomban a szertartás alatt majdnem röhögő-görcsöt kaptunk a Gáborral abban a nagy csöndben, amikor mögülünk félhangos hortyogást hallottunk, azt hittük az egyik idősebb vendég bóbiskolt el, de egy gyors terepfelmérés után konstatáltuk, hogy a kb. 5 éves nyoszolyólányt nyomta el a lelkesedés és számháborúzott egy kicsit a pad tetején.)
A lagzi a Bem-rakparti Art 'otelben volt, és mivel a Péter vendéglátásban dolgozik ki is tettek magukért. Ilyen svédasztalt mi még nem láttunk, és az a marha-rostélyos... Minden hihetetlenül finom volt.
Ismét jót tánciztunk és az asztaltársaságunk is jó fejekből állt, főleg, hogy az egyik srác bemutatkozás után leszólított, hogy "Te ugye Dózsás voltál?".... Gyanús volt, hogy ő is, de legnagyobb csodálkozásomra fiatalabb volt nálam (!), igaz csak egy évvel, de szíven ütött. A lényeg, hogy a Dózsások mindenütt ott vannak! :-) Ugye Gábor?
Miután a gép a Gábor kezében volt, a legjobb képek megint a torta környékén készültek... :
A zalaiak kedvéért, ezeket a dió/pörkölt/grillázstortákat nézzétek!:
Mi is jól szórakoztunk:
És a menyecskeruha: Kívánunk innen is sok boldogságot az ifjú párnak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése