XXX

Igen, ez sajnos már a 3. X kezdete. Basszus. Oda is vagyok, meg vissza. Olyan rövidnek tűnt az eddigi is...
De azért az ünneplés jól telt. :-)
Volt péntek este egy kis zártkörű, és vasárnap egy fondü-partys a nagyiékkal, mivel anyukám is most töltött egy félig-meddig kerek szülinapot + Mária is. Úgyhogy volt ok a csoportosulásra.
Sőt du. még az Andi-Lackó-Lackó anyukája triász is belátogatott hozzánk virágostúl, útban a Ferihegy felé, így aztán meg lettem többszörösen köszöntve.
És még a lottón is kettesem van!!! :-)
Apa meglepi tortájával pénteken:

Szülőkkel:
Itt repül a kismadár!

Apa-apa-apa

Végre sikerült egy kicsit elkapnunk apát, sétálni egyet vele, bemutatni neki, hogy milyen ügyesen megyünk és egyáltalán vele lenni, mert most már naon szenvedünk a hiányától!

Így sétálnak a nagyfiúk:













A ping-pongasztalon:
Anya is ott volt:

A nagyiék a héten elkiránduáltak néhány napra Bécsbe, és mi szombaton kimentünk eléjük a Keletibe, hogy hazavigyük őket. Körbesétáltunk az aluljáróban, táncolt egy kicsit a cd-boltos kihallatszódó repertoárjára, és megnéztük a vonatokat is.
Bálint a rengetegben:
(érdekes megfigyelni a piros hengert a kezében, ami egy Pritt ragasztó, és gyakorlatila tényleg hozzá van ragadva a gyerek. mindenhova azt visszük. valószínüleg a balanszban játszik fontos szerepet, de ez még nem bizonyított)

Tájkép játék után...

És ez így megy minden nap...

Ági - Péter esküvő

Emlékeztek még az én gyönyörűen szépséges kolleganőmre az STS-nél? Az Ágira? Hát a hétvégén elkelt a lány. Csodaszép menyasszony volt, meg izgulós, mint mindannyian ezen a napon, és bár kb. fél óránként eltört nála a mécses, de ezek a könnyek az örömnek szóltak.

Szerencsére a szertartások nagyon közel voltak hozzánk (XV. ker polgármesteri és Kassai téri templom), így még Bálintot is bevontuk az eseménybe egy kicsit. Őt ugyan a vendégeskedés során a legjobban a szőlő érdekelte és a lánykikérést végig-ámulta-bámula-duruzsolta, de a szertartásokra már jött a nagyszülői felmentő sereg.

(A templomban a szertartás alatt majdnem röhögő-görcsöt kaptunk a Gáborral abban a nagy csöndben, amikor mögülünk félhangos hortyogást hallottunk, azt hittük az egyik idősebb vendég bóbiskolt el, de egy gyors terepfelmérés után konstatáltuk, hogy a kb. 5 éves nyoszolyólányt nyomta el a lelkesedés és számháborúzott egy kicsit a pad tetején.)

A lagzi a Bem-rakparti Art 'otelben volt, és mivel a Péter vendéglátásban dolgozik ki is tettek magukért. Ilyen svédasztalt mi még nem láttunk, és az a marha-rostélyos... Minden hihetetlenül finom volt.

Ismét jót tánciztunk és az asztaltársaságunk is jó fejekből állt, főleg, hogy az egyik srác bemutatkozás után leszólított, hogy "Te ugye Dózsás voltál?".... Gyanús volt, hogy ő is, de legnagyobb csodálkozásomra fiatalabb volt nálam (!), igaz csak egy évvel, de szíven ütött. A lényeg, hogy a Dózsások mindenütt ott vannak! :-) Ugye Gábor?

Miután a gép a Gábor kezében volt, a legjobb képek megint a torta környékén készültek... :

A zalaiak kedvéért, ezeket a dió/pörkölt/grillázstortákat nézzétek!:

Mi is jól szórakoztunk:

És a menyecskeruha:

Kívánunk innen is sok boldogságot az ifjú párnak!

Életünk napjai

Régen jelentkeztünk már, úgyhogy most hírt adunk magunk felől.
Ami kisfiúnkat illeti, szóval ő úgy döntött elsajátítja végre a járás tudományát, úgyhogy egy gumitalpú cipővel beszponzoráltuk az eseményt, így egyre többet és hosszabban járkál saját erőből, és érdekes, hogy a lépcsőn gyönyörűen megy kézenfogva. Felfedeztük magunknak a csúzda és a homokozó világát, bár egyelőre még csak a lapáttal hadonászik és szórja szanaszét a homokot, de látszólag ez örömöt jelent neki. Egyre több babát és kisgyereket ismerünk meg a játszótéren, és ezáltal egyre hosszabbak a sétáink, de ebben az időben ezt nem is nagyon bánom. Kezd elmaradozni a napközbeni két alvásból egy, de helyette szervezünk minden más programot. Beszereztünk egy szuper esernyőre csuható kocsit, és ezzel zúzzuk a bkv-t. Például meglátogatuk Hannát, aki tényleg nagyon ügyes, ha így folytatja előbb fog szaladni, mint Bálint. Timi, ismét köszönjük a vendéglátást, és örülünk, hogy a tea betetszett, én leginkább az ízéért szerettem. Nem beszélve a jótékony hatásairól.
Aztán belátogattunk a nagyi volt munkahelyére (ha nem írtam volna anyukám július óta nyugdíjas, pontosabban "rendelkezési állományban van", csak 2008-tól lesz nyugdíjas, erre külön büszke! :-)), szóval a munkahelyén viszont mindenki körbedicsérte, hogy milyen jól néz ki, és ez így is van, és Bálintot kb. 30 hölgy adta kézről-kézre és babusgatta, úgyhogy mondtam is neki, hogy ilyen sem lesz sok az életében, jegyezze meg jól...
Aztán babazsúroztunk egy jót Fruzsiéknál a szokásos társasággal és tök helyesek voltak megint a gyerkőcök. Ld. kép lejjebb.
Hétvégente kirándultunk, hol apával, hol a nagyiékkal. Kimentünk Budaörsre (asszem ott van) a szoborparkba, aztán Nagymarosra is, ahova a kocsijaink már maguktól is odatalálnak, egyszer Vácra, egy vásárba is.
Időközben ismét elkezdtünk járni Bálinttal babaúszásra, szept. 8-án volt az első óra, és a kezdeti ijedtséget legyőzve egy nagyon jól sikerült pancsolást tudhatunk magunk mögött. Betársult hozzánk Erika és Dávid is, úgyhogy így párosan még jobb móka.
Ami bennünket, nagy szamarakat illet, Gábor még mindig - szerencsére - sokat dolgozik, közben idejének egy részében szaktanácsad is egy cégnek, és én pedig egy brutál diéta segítségéve visszanyertem a terherbe esésem előtti súlyomat, és bár a versenysúlyom néhány kilóval még arrébb van, de határozottan sokkal jobban érzem magam. A receptet szívesen továbbítom Veró jóvoltából.
Dióhéjban talán ennyi és néhány kép.

Kedves Szilvi és Andris!

Emlékeztek még erre az üvegre?
Sokáig tartogattuk, mert nagy becsben tartottuk, de az évfordulónkon a fenekére ütöttünk és koccintottunk Rátok is!
Köszönjük, nagyon finom volt!