Költözünk!!!!!!!!!!

A mai nappal bizonyossá vált, hogy november 14-15-i hétvégén beköltözünk!!!!!!! Nem hittem volna az utolsó hetekben, hogy ez egyszer eljön, de úgy tűnik, most már semmit nem tudunk annyira elszabni, hogy ne következzen be a fenti várva várt esemény.

Nagy a valószínűsége annak, hogy az egyik szoba, vagy akár több is egy raktárként funkcionál majd, az elején illetve a csinosítgatás része még csak most jön a dolognak, de a 80%-át a problémáknak szerintem már megoldottunk, bár azok az elmúlt hetek tapasztalatai alapján naponta újratermelődnek (néha percek alatt).

De nagyon jó lesz, ha már nem kell állandóan ingázni, mert ez a kétlakiság mindenkinek csak az idegeit gyapálta, most viszont állítjuk össze a kiürítési tervet.

A köszönet helye

Igazából én nem vagyok az a kölcsönadós típus, mentségemre, az a kölcsönkérős sem. Tudom magunkról, hogy a fogyasztói társadalom aktív tagjai vagyunk, és sajnos nem tudunk annyira vigyázni a dolgokra, mint ahogy azok azt sokszor igényelnék, nálunk a tárgyak elég hamar elromlanak, balesetet szenvednek vagy szimplán elkavarodnak valahova, és főleg az utóbbi tényező eredményezi, hogy tényleg naponta lehet olyan kezdetű párbeszédeket hallani, hogy "Nem láttad ezt v. azt? vagy Már megint nem találom a ...". Ezt már nagyon unjuk, de bízunk abban, hogy a majd mindenünknek lesz helye, akkor ezek az események elmaradnak, mint ahogy nem volt ez azért mindig így velünk. Ezért nem is kérünk kölcsön, mert félünk, hogy kárt teszünk benne, és az senkinek sem jó. Abból főzünk, amink van.

Ebbe a közegbe érkezett meg Gréta.

Erre mi kaptunk Andiéktól annyi ruhát, hogy kidől a szekrényből, pedig szép nagy. Bálintnak sem volt azért kevés ruhája, de Grétának hatványozottan több van.

Aztán Gabi telefonált, hogy van egy csomó szuper dolguk, mint például, Fisher Price játszószőnyeg, és  hinta, frankó kenguru és most meg egy nagy adag téli overall, és szívesen átadnák, mert ők már nem használják.

S Timiéktől is kaptunk egy babakocsit, bár az inkább egy csere volt, de az ő fejéből pattant ki, és így utólag elismerem, nagyon jól jött, mert fele akkora babakocsit kellett tárolni a csomagtartóba és feltermelni a másodikra.

Igazából most szeretném megköszönni az irántunk való jóságotokat, mert komolyan nehéz dolog lett volna megszervezni, hogy ezek a dolgok meglegyenek, s itt konkrétan arra gondolok, hogy a mostani időhiányos életünkben nagy segítség volt, hogy nem kellett hetente babaruhákért rohanni, mert már megint kinőtt egy méretet, hogy a játszószőnyeget imádta Gréta és mai napig nagyon jókat szórakozik benne, a hinta pedig számtalanszor álomba szenderítette őt. Én nem hittem annyira a színes-szagos babajátékokban, mert Bálintnál azt láttam, hogy a leghétköznapibb tárgyakkal játszott a leghosszabban és legjobbakat, a drága-okos játékok meg ott figyeltek a sarokban, de most ezt a véleményemet meg kellett változtatni.

Köszönjük még egyszer és igyekszünk meghálálni ahol tudjuk.

Amikor megkaptuk, tiszta izgalomban:

Országos barátságban a zsiráffal:

Jaj de szeretett itt aludni.

Bálint 4 éves lett

Olyan régen volt ez, hogy már szinte gáz lyenkor beírást ejteni, viszont nagy örömünkre júliusban Bálintunk betöltötte a 4. évét. Ennek tiszteletére tartottunk a napján egy kisebb bulit a szüleimmel, másnap pedig elhívtuk a kortársait egy játszóházba, hogy együtt ünnepeljenek.
A dolog úgy alakult, hogy a meghívott fiúk különböző okból ugyan, de nem tudtak eljönni, viszont a lányok teljes létszámban képviseltették magukat, így Bálint 7 kis hölgy koszorújában legyezhette egoját. Mondtam is neki, hogy becsüld meg magad, nem sokszor lesz ez így. :-)
A születésnapos a házi bulin:

 S tortabontás után:

Nézzük csak, kik is ünnepeltek velünk:
Alexa és Zsófi 

Hanna és Lili - Timi mögött Kovács Jázi

 Kovács Toncsi

Veres Toncsi:

Aztán jött egy lufis néni is

a torta is befutott

no meg az ajándékok és puszik a lányoktól

és még falat mászni és őrjöngeni is lehetett

 

a legkisebbek azért kimerültek a végére

Vat iz disz Bálint

A minap elpakolóban voltunk Grétus légzésfigyelőjét, én kiszedtem a matraca alól, Gábor összecsomagolta a dobozába, mely dobozt a nappaliban letéve, őrizetlenül hagytuk. A mi drága kisfiúnk, aki különösen érdeklődik minden elektromossággal/elemmel működő akármi után, lecsapott a dobozra. Nézte, nézte és a végén odajött:

" - Anya, azt mondja a doboz, hogy ha valaki összeszerelte a légzésfigyelőt, akkor megihat két sört!"   

:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))